Autor

Tóth Zsuzsanna

You are not logged in!
Login Register Lost password
 hu
PDF

Az Európai Tanács a Lisszaboni Szerződés előtt és után

Az Európai Tanács a Lisszaboni Szerződés előtt és után

przez Tóth Zsuzsanna, 2010

Az 1950-es években létrehozott Európai Tanács az Unió legfőbb döntéshozó testülete. 1992-ben, a Maastrichti Szerződésben hivatalossá tették  az Európai Tanács működését, azonban ekkor még nem volt önálló intézmény. Ahhoz, hogy azzá váljon, a Lisszaboni Szerződés életbelépéséig kellet várni. Ez hatalmas mérföldkő volt az Európai Tanács történelmében. Így lett számukra a 2009. december 1-je egy igazi piros betűs ünnep, hiszen ekkor vált az Európai Tanács teljes mértékben európai uniós intézménnyé. Ehhez a végkifejlethez viszont hosszú utat kellet végigjárni, hiszen a Lisszaboni Szerződés életbelépéséig rengeteg bonyodalom fájdította meg a politikusok fejét.

Az Európai Unió intézményeinek módosításáról szóló tárgyalások 2001-ben kezdődtek, ezek azonban elbuktak a francia és holland népszavazásokon. A Lisszaboni Szerződést 2007. december 13-án írták alá, és 2008 végéig minden államban jóvá kellett volna hagyni ahhoz, hogy 2009. január 1-jéig életbe léphessen. Azonban az ír népszavazás, a cseh törvényhozás, a lengyel elnök és egy német alkotmánybírósági ítélet elhúzódása ezt nem tette lehetővé. Ezután ezek az országok szépen lassan jóváhagyták a Lisszaboni Szerződést, amit legkésőbb a csehek ratifikáltak, november 3-án.

A Lisszaboni Szerződés rengeteg változást hozott az Európai Tanács életébe. A résztvevők ugyan nem változtak, a tanács a tagállamokat képviseli, és ülésein az Unió minden egyes nemzeti kormányának állam-, és kormányfői vesznek részt. Az elnökség időtartama viszont megváltozott: az eddigi fél évről két és fél évre hosszabbították meg, ami nagyobb folytonosságot kölcsönöz az unió csúcsszervének. Az elnök felelősségén és jelentőségén nem változtatott a szerződés, tehát az adminisztratív, és nem végrehajtói. A tagállamok kormányfői saját maguk választják ki az elnökséget.

Az elnök személye is megváltozott a Lisszaboni Szerződés nyomán, hiszen a főképviselő helyét az EU külügyminisztere vette át, aki jelenleg a 62 éves Herman Van Rompuy. Az Európai Tanács elnöke nem az Unió elnöke, az a feladata, hogy megkönnyítse az EU állam- és kormányfők munkáját. Ő elnököl az Európai Tanács ülésein, ő készíti elő az Európai Tanács folyamatos alapokra helyezett munkáját, és képviseli az EU-t a nemzetközi színtér legmagasabb szintjén.

Az Európai Tanács évente legalább két alkalommal, a brüsszeli Justus Lipsius épületében ülésezik, és általában két rendkívüli, ún. informális ülést is tart.

A Lisszaboni Szerződés hatékonyabbá tette az Európai Unió működését. A főbb változtatások közé tartozott a minősített többségi szavazások számának növelése az EU Tanácsában, az Európai Parlament megnövelt szerepe a döntéshozásban, új tisztségek létrehozása (az Európai Tanács elnöke és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője) egy egységes álláspont képviseletének megkönnyítésére.

A Szerződésben az Európai Tanács változásain kívül rengeteg pont érintette a lakosságot is, hiszen ettől kezdve az Európai  Unió védelmet biztosít polgárai számára. Ezen felül a dokumentum úgy rendelkezik, hogy az Unió és a tagállamok a szolidaritás szellemében közösen lépjenek fel, ha az egyik tagországot terrortámadás éri, illetve természeti csapás vagy ember által okozott katasztrófa sújtja. Megőrzi a korábban megállapított jogokat, de ezeken túlmenően új jogokat is létrehoz. Ezen belül garantálja az Európai Unió alapjogi chartájában rögzített szabadságokat és elveket, és a charta rendelkezéseit kötelező jogi erővel ruházza fel. A jogok közé egyaránt tartoznak polgári, politikai, gazdasági és szociális jogok.

 

Források:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pai_Tan%C3%A1cs

http://www.euvonal.hu/index.php?op=tenyek_intezmenyrendszer&id=3

http://europa.eu/lisbon_treaty/glance/index_hu.htm

Véleményem szerint a Lisszaboni Szerződés változtatásai teljesen helyénvalóak voltak. Az elnökség időtartamának megváltoztatása ésszerű, hiszen így sokkal jobban össze lehet fogni a kormányfőket. Az országok összefogásának erősítése segíthet a nemzetközi konfliktusok megoldásában és ezzel egyidejűleg biztonságosabbá teheti az Európai Unió polgárainak életét. 

Do you like this article?

Please log in to vote.


 

 

Show your opinion on Facebook

Write your opinion about this article:

Please log in to write your opinion.