Auteur
Képzés Európában
de Emese Dudas, 2010
A Programme for International Student Assessment angol elnevezésből ered az a betűszó, a nemzetközi teljesítménymérés programja. Elsődleges célja a 15 éves, az oktatási rendszerből hamarosan kilépő fiatalok tudásának tesztelése. Maga a program a kilencvenes évek elején jelent meg, a jelenleg zajló, negyedik ciklusban a 31 OECD tagországon kívül 35 partnerország vesz részt.
A programban résztvevő iskolákat véletlenszerűen választják ki, majd szintén véletlenszerűen választanak iskolánként 35 tanulót, így minden résztvevő országban legalább 5250 tanulót mérnek fel. A felmérés nem a lexikális tudást kéri számon, sokkal inkább a megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazását részesíti előnyben. Három területről állítanak össze feladatsorokat: olvasás, matematika, természettudományok. A PISA-felmérés fontos társadalmi kérdésekről ad számot, többek között arról, hogy mennyire készíti fel az oktatási rendszer a fiatalokat arra, hogy sikeresen részt tudjanak venni a társadalom életében, vagy, hogy milyen hatással van a tanulók életére a családi háttér. A legfontosabb kérdés azonban az, hogy képesek-e a tanulók helyt állni a való életben. A feladatok hétköznapi életből vett problémákat tartalmaznak. A mérés folyamán a tanulók az esetlegesen ábrákkal ellátott szövegek elolvasása után válaszolnak a feltett kérdésekre. A feladatlap kifejtős és feleletválasztós részt egyaránt tartalmaz.
2000-ben Magyarország 22. helyen állt az szövegértési feladatlap eredményeinek listáján, Németország a 21. helyen, 2003-ban a matematika eredményei szerint Németország már a 17. helyen áll, Magyarország a 21. helyen. A magyar sajtó döbbenten fogadta a viszonylag rossz eredményeket, szakértők szerint a bizottság olyan komplex feladatokkal áll elő, amik megoldásához nem elegendő egy képlet vagy ismeret, annak ellenére sem, hogy a magyarok eddig ezeken a területeken más felméréseknél meglehetősen jól szerepeltek. Magyarországon az utóbbi években többször is felvetődött, hogy az oktatást át kellene formálni ennek megfelelően, lényeges változás azonban még nem történt. A felmérés szembesítette az országokat, hogy a diákok a tanultakat nem tudják megfelelően alkalmazni a gyakorlatban, márpedig ha a 15 éves diákok nagy része nem érti a bonyolultabb szövegeket, akkor később a munkaerőpiacon sem fogják megállni a helyüket. Magyarországon az Oktatási Minisztérium ezért átalakította az érettségi rendszert, amelyben most már nagyobb szerepet kapnak a problémamegoldó feladatok, a mostani 15 éveseket erre trenírozzák, várhatóan néhány éven belül látható eredménye is lesz. Németország 2003-ban picivel az átlag felett teljesített, 503 pontot ért el a matematika felmérésben, a kormány itt is szintén módosított az oktatáson a viszonylag rossz eredmények hatására. Céljuk a felmérésben is szereplő három tantárgy oktatásának fejlesztése, fiatalok célzott támogatása és a tanárképzés fejlesztése.
Úgy gondolom, hogy az ötlet nagyon jó, viszont nehezen kivitelezhető. Az egyes országok között hatalmas társadalmi, anyagi és kulturális különbségek vannak, így az eredmények nem hitelesek. Fontos, hogy a felmérés hatására talán képes átalakulni az oktatás és a fiatalok valóban az életben való helytálláshoz szükséges tudást szerezik meg, így később sokoldalú felnőttekké válnak, akik alkalmazkodtak az Európai Unió viszonyaihoz, valamint élnek az általa felkínált lehetőségekkel.