Autor

Emese Dudas

You are not logged in!
Login Register Lost password
 hu  de
PDF

Képzés Európában

PISA-mérések összehasonlítása

od Emese Dudas, 2010

A Programme for International Student Assessment angol elnevezésből ered az a betűszó,  a nemzetközi teljesítménymérés programja. Elsődleges célja a 15 éves, az oktatási rendszerből hamarosan kilépő fiatalok tudásának tesztelése. Maga a program a kilencvenes évek elején jelent meg, a jelenleg zajló, negyedik ciklusban a 31 OECD tagországon kívül 35 partnerország vesz részt.

 

A programban résztvevő iskolákat véletlenszerűen választják ki, majd szintén véletlenszerűen választanak iskolánként 35 tanulót, így minden résztvevő országban legalább 5250 tanulót mérnek fel.  A felmérés nem a lexikális tudást kéri számon, sokkal inkább a megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazását részesíti előnyben. Három területről állítanak össze feladatsorokat: olvasás, matematika, természettudományok.  A PISA-felmérés fontos társadalmi kérdésekről ad számot, többek között arról, hogy mennyire készíti fel az oktatási rendszer a fiatalokat arra, hogy sikeresen részt tudjanak venni a társadalom életében, vagy, hogy milyen hatással van a tanulók életére a családi háttér. A legfontosabb kérdés azonban az, hogy képesek-e a tanulók helyt állni a való életben. A feladatok  hétköznapi életből vett problémákat tartalmaznak. A mérés folyamán a  tanulók az esetlegesen ábrákkal ellátott szövegek elolvasása után válaszolnak a feltett kérdésekre. A feladatlap kifejtős és feleletválasztós részt egyaránt tartalmaz.

2000-ben Magyarország 22. helyen állt az szövegértési feladatlap eredményeinek listáján, Németország a 21. helyen, 2003-ban a matematika eredményei szerint Németország már a 17. helyen áll, Magyarország a 21. helyen. A magyar sajtó döbbenten fogadta a viszonylag rossz eredményeket, szakértők szerint a bizottság olyan komplex feladatokkal áll elő, amik megoldásához nem elegendő egy képlet vagy ismeret, annak ellenére sem, hogy a magyarok eddig ezeken a területeken más felméréseknél meglehetősen jól szerepeltek. Magyarországon az utóbbi években többször is felvetődött, hogy az oktatást át kellene formálni ennek megfelelően, lényeges változás azonban még nem történt. A felmérés szembesítette az országokat, hogy a diákok a tanultakat nem tudják megfelelően alkalmazni a gyakorlatban,  márpedig ha a 15 éves diákok nagy része nem érti a bonyolultabb szövegeket, akkor később a munkaerőpiacon sem fogják megállni a helyüket. Magyarországon az Oktatási Minisztérium ezért átalakította az érettségi rendszert, amelyben most már nagyobb szerepet kapnak a problémamegoldó feladatok, a mostani 15 éveseket erre trenírozzák, várhatóan néhány éven belül látható eredménye is lesz. Németország 2003-ban picivel az átlag felett teljesített, 503 pontot ért el a matematika felmérésben, a kormány itt is szintén módosított az oktatáson a viszonylag rossz eredmények hatására. Céljuk a felmérésben is szereplő három tantárgy oktatásának fejlesztése, fiatalok célzott támogatása és a tanárképzés fejlesztése.

 Úgy gondolom, hogy az ötlet nagyon jó, viszont nehezen kivitelezhető. Az egyes országok között hatalmas társadalmi, anyagi és kulturális különbségek vannak, így az eredmények nem hitelesek. Fontos, hogy a felmérés hatására talán képes átalakulni az oktatás és a fiatalok valóban az életben való helytálláshoz szükséges tudást szerezik meg, így később sokoldalú felnőttekké válnak, akik alkalmazkodtak az Európai Unió viszonyaihoz, valamint élnek az általa felkínált lehetőségekkel. 

 

Do you like this article?

Please log in to vote.


 

 

Show your opinion on Facebook

Write your opinion about this article:

Please log in to write your opinion.