Az Európai Tanács a Lisszaboni Szerződés előtt és után

Az 1950-es években létrehozott Európai Tanács az Unió legfőbb döntéshozó testülete. 1992-ben, a Maastrichti Szerződésben hivatalossá tették  az Európai Tanács működését, azonban ekkor még nem volt önálló intézmény. Ahhoz, hogy azzá váljon, a Lisszaboni Szerződés életbelépéséig kellet várni. Ez hatalmas mérföldkő volt az Európai Tanács történelmében. Így lett számukra a 2009. december 1-je egy igazi piros betűs ünnep, hiszen ekkor vált az Európai Tanács teljes mértékben európai uniós intézménnyé. Ehhez a végkifejlethez viszont hosszú utat kellet végigjárni, hiszen a Lisszaboni Szerződés életbelépéséig rengeteg bonyodalom fájdította meg a politikusok fejét.

Az Európai Unió intézményeinek módosításáról szóló tárgyalások 2001-ben kezdődtek, ezek azonban elbuktak a francia és holland népszavazásokon. A Lisszaboni Szerződést 2007. december 13-án írták alá, és 2008 végéig minden államban jóvá kellett volna hagyni ahhoz, hogy 2009. január 1-jéig életbe léphessen. Azonban az ír népszavazás, a cseh törvényhozás, a lengyel elnök és egy német alkotmánybírósági ítélet elhúzódása ezt nem tette lehetővé. Ezután ezek az országok szépen lassan jóváhagyták a Lisszaboni Szerződést, amit legkésőbb a csehek ratifikáltak, november 3-án.

A Lisszaboni Szerződés rengeteg változást hozott az Európai Tanács életébe. A résztvevők ugyan nem változtak, a tanács a tagállamokat képviseli, és ülésein az Unió minden egyes nemzeti kormányának állam-, és kormányfői vesznek részt. Az elnökség időtartama viszont megváltozott: az eddigi fél évről két és fél évre hosszabbították meg, ami nagyobb folytonosságot kölcsönöz az unió csúcsszervének. Az elnök felelősségén és jelentőségén nem változtatott a szerződés, tehát az adminisztratív, és nem végrehajtói. A tagállamok kormányfői saját maguk választják ki az elnökséget.

Az elnök személye is megváltozott a Lisszaboni Szerződés nyomán, hiszen a főképviselő helyét az EU külügyminisztere vette át, aki jelenleg a 62 éves Herman Van Rompuy. Az Európai Tanács elnöke nem az Unió elnöke, az a feladata, hogy megkönnyítse az EU állam- és kormányfők munkáját. Ő elnököl az Európai Tanács ülésein, ő készíti elő az Európai Tanács folyamatos alapokra helyezett munkáját, és képviseli az EU-t a nemzetközi színtér legmagasabb szintjén.

Az Európai Tanács évente legalább két alkalommal, a brüsszeli Justus Lipsius épületében ülésezik, és általában két rendkívüli, ún. informális ülést is tart.

A Lisszaboni Szerződés hatékonyabbá tette az Európai Unió működését. A főbb változtatások közé tartozott a minősített többségi szavazások számának növelése az EU Tanácsában, az Európai Parlament megnövelt szerepe a döntéshozásban, új tisztségek létrehozása (az Európai Tanács elnöke és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője) egy egységes álláspont képviseletének megkönnyítésére.

A Szerződésben az Európai Tanács változásain kívül rengeteg pont érintette a lakosságot is, hiszen ettől kezdve az Európai  Unió védelmet biztosít polgárai számára. Ezen felül a dokumentum úgy rendelkezik, hogy az Unió és a tagállamok a szolidaritás szellemében közösen lépjenek fel, ha az egyik tagországot terrortámadás éri, illetve természeti csapás vagy ember által okozott katasztrófa sújtja. Megőrzi a korábban megállapított jogokat, de ezeken túlmenően új jogokat is létrehoz. Ezen belül garantálja az Európai Unió alapjogi chartájában rögzített szabadságokat és elveket, és a charta rendelkezéseit kötelező jogi erővel ruházza fel. A jogok közé egyaránt tartoznak polgári, politikai, gazdasági és szociális jogok.

Források:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pai_Tan%C3%A1cs

http://www.euvonal.hu/index.php?op=tenyek_intezmenyrendszer&id=3

http://europa.eu/lisbon_treaty/glance/index_hu.htm